Sunday, November 23, 2008

velence















Velence. Többször jártam már a városban, különböző évszakokban, különböző célból. A sok turista forgatagában sose vettem észre, hogy milyen szép is eza város. Novemberi utam alkalmával, a kellemes 16 fokban, ragyogó napsütésben, turistamentes utcáival, enyhe estéival és csillogó üveg és karneválmaszk boltjaival a város teljesen elvarázsolt. Nem számítottam ekkora hatásra, és talán épp ezért kerültem ez alá a varázslat alá...

3 különleges nap... Hajnali repülő egy ádolgozott nap, sok kilométernyi futás és egy átvirrasztott éjszaka után... Megérkezés a reggeli Velencébe... Vízitaxival be a repülői 2 órás kábult alvás után, be a varázslat közepébe... A városszövet labirintusának a közepén, egy 2ágyas szoba, napos ablakkal... A közeli piazzán ebéd(reggeli) aztán a megunhatatlan bolyongás a labirintusban, a csillogó kirakatok, illatos kávézók, mesebeli maszkmanufaktúrák, régiségboltok, könyvesboltok, textilüzletek, és papírmanufaktúrák között...

A Biennáléról talán majd később... A város hatása sokkal erősebb volt a Biennáléénál, bár a brit pavilon egy termében különösen otthon éreztem magam...Az épületek, terek, pozitív és negatív sikátorok, kilátások, átlátások, rálátások, sziluettek, anyagok,rétegek, összetettség, arányok és viszonyok sokkolóan hatottak. Létre lehet ilyet egyszerre hozni? Ha éves időtartamra tervezünk épületeket, létre jöhet ilyen komplexitás? Ha tovább olvadnak a jégtáblák, minderről lemondunk? Ha dokumentáljuk is az egész várost, átélhetjük ugyanezt az élményt? Dokumentálható a sikátorok fölött száradó mosott ruhák illata? És a leomló vakolat által okozott mintázat?

A fantasztikus vacsora hal és tengeri ételekből érdekes és szeretni való emberekkel... A bőséges olasz reggeli, ezek mind-mind részei az elbűvolő útnak.

Sunday, November 2, 2008

Olyan gyorsan telik az ido, ez felhaborito! Els e kezdodik a het, es mar pentek van, es megint hetfo. Kedden esett a ho, 70 ev ota nem tortent ilyen oktoberben. Ez persze nem tantoritott el a biciklizestol, a Skociaban kiprobalt viharkabatomon nem fog se eso, se ho. Olyan karacsonyi hangulatom van, hogy teljesen belefeledkeztem az ajandek keszitesbe. Meg a gepemet is elfelejtem estenkent felkapcsolni.
Sajnos vege az evezo-szezonnak. Mivel nem akartunk a versenyzocsapatba folytatni evezesi palyafutasunkat, es nincs hobbi kategoria, mas sport utan kellett neznunk. A futas szuper a lehullott avarban a Viktoria parkban, vagy le a csatorna menten a lakohajok mellett a Canary Wharf-ra, de sajnos sokszor esik, es akkor az elindulas (csakis az elindulas) nehezkesen jon. Egyik futas kozben talaltunk egy felujitott regi gyarepuletet, benne egy nagyon szep kis fitnesst, ahol az 5 m belmagassagu, latszo gerendas, f 2 oldalon folyora nezo terben lehet futni, es elvezni az oszt. Es fantasztikus szauna is van, hmmm.
Annyira osz van, hogy gesztenyet sutunk... Sajnos kandallo nincs, nem is ertem, hogy felejthettek ki viktorianus hazikonkbol. A teraszon a viragocskaim leviragoztak, mar csak a krizanten es a kedvenc rozsam tartja a frontot. A paradicsomok megpirosodtak a szobaban, a csilik vorosek, a bacsalikomot es a mentakat megszaritottam, es a mokusnak kiraktam egy etetoben magokat, mert tegnap mar a teraszajton kaparaszott. Na, nem igazan zavartatta magat az eteto-illemtannal, fogta, es szetszedte az egeszet :) De legalabb nem a rozsamat eszi...

Ez a kep sokszor eszembe jut, itt augusztusban is cudar ido volt, kivancsi lennek, milyen lehet most... Itt laknak amugy a puffinok, meg a fokak. A kep a szobank ablakabol keszult, az ablakban madarnezo tavcso volt mellekelve...




video