Thursday, November 26, 2009

Filmhíradók Online:


http://www.filmhiradok.nava.hu/

Tuesday, November 24, 2009

Sose konszignáltam úgy komolyan, azt hiszem épp eljött az ideje.

Amikkel eddig sikeresen küzdöttem,

1493 atléta
242 konyha
495 fürdőszoba

Az egyes elemek megfelelő helyre bekerülését egy viszonylag egyszerű "cad" program és egy gyakran összeomló Excell segítségével leküzdeni.

Amivel mától babrálok (amellett, hogy elkezdtem dolgozni félidőben az új projektemen) az két különböző szerkezet alaprajz-kihasználásának összehasonlítása. Sose gondoltam, hogy rá lehet katanni ezekre a számolgatós feladatokra.

Az új projekt előkészítése javában folyik. Megegyezés a héten történik Megrendelővel, aki 30 éve csak háztársaságokkal építtet (értsd Önkormányzat). Közben gyűjtjük be a hiányzó szakértői véleményeket világháborús bombától elveszett patakon át leégett kísértetházig.

Kicsit felpörgetendő a tanulmányírást, hétvégén elmentünk Cambridge-be lakást nézni. Ami hasonlít a tervezendő léptékére. Íme: a Stirling díj nyertes Accordia Project 2004-ből:












Monday, November 9, 2009

Affordable Housing, Social Housing, Council Housing II

A London Plan harmadik fejezete a lakáspolitikát járja körül.

A "hivatalos előrejelzés" Londonra 2031-ig: 1.3 milliós lakosságnövekedés, átlagos családméretet a jelenlegi 2.34 fő/háztartáról 2.19-re ckökkenése, a háztartások számának növekedését 0.9 millióra. Éves szinten 33 400 új lakás van kilátásba helyezve Londonban (3.3) ezek 44-56%-ban piaci és affordable arányúak (3.38).

3.14 With population set to increase by 1.3 million in the 25 years to 2031, and average household size declining from 2.34 persons/household to 2.19, the number of households in London could rise by 0.9 million4. This approximates to 34,000 additional households a year. However, these figures do not represent the growth in housing requirements over the life of the
Plan. This is identified through the GLA’s 2008 Strategic Housing Market Assessment (SHMA)5 which informs both the London Plan and the Mayors Housing Strategy6. As well as demographic trends the SHMA reflects the Mayor’s intention to address the existing backlog in housing need over ten years and makes assumptions on the extent of voluntary sharing by single person households. It suggests that London requires 32,600 homes per year in the decade up to 2017.

Housing Supply Strategic
Policy 3.3 | Increasing housing supply
A Working with relevant partners, the Mayor will seek provision of at least an annual averag of 33,400 additional homes across London which will enhance the environment, improve housing choice and affordability and provide better quality accommodation for Londoners. B This target will be reviewed by 2015/16 and periodically thereafter and provide the basis for monitoring until then.



3.38 Within the broad requirement between 2007 and 2017 for 144,000 more market homes and for 182,000 additional affordable homes17, the Mayor is committed to promoting a real choice of homes for Londoners across the range of tenures to meet their needs at prices they can afford. The SHMA demonstrates the diversity and complexity of London’s housing requirements, ranging from the clear priority need for affordable family homes, through those to meet the substantial projected growth in smaller households, to more specialist needs such as those of London’s growing numbers of older people.



Hiány a 3+ szobás, azaz családi méretű szociális/elérhető lakásokból, és az 1-2 személyes piaci lakásokból van.
Felmerül a kérdés, vajon miért nincs kereslet "családi-piaci" lakásra? Mert
  • a.) nincsenek középosztálybeli családok Londonban, ezért nincs is szükség erre a lakástípusra
  • b.) minden középosztálybeli családnak van saját/bérelendő lakása, ezért a piac telített
  • c.) a családok nagyrésze beleesik az középkategóriás lakástípus célközönségébe (azaz a háztartás jövedelme 18000-61000 font -megjegyzem, ez nagyon kevés, ha 2 kereső van a családban), amit részben megvehetnek, részben bérelnek, de nem engedhetnek meg maguknak piaci lakást.
  • d.) nem megfizethető a minimálisnál nagyobb privát lakás egy közésosztálybeli párnak/családnak Londonban, ezért a családok kitelepülnek Londonból.
A d.) ponthoz vezető egyik lehetséges ok lejhet az előző posztban bemutatt kötelezés következménye. Ez a séma, ami minden piaci lakás megépítése után ugyanannyi számú szociális lakás megépítésére kötelezi a beruházót, majd azok átadására szinte építési áron az önkormányzatnak. A szociális/megengedhető lakás profitrésze ezáltal a piaci lakásokat terheli, azaz az új építésű piaci lakások az {eredeti felépítési ár+profit} képlet helyett {eredeti felépítési ár+2 x profit} képletűek lesznek. Az így felhajtott árú új építésű lakások ára hat a meglévő lakásállomány árára is, megemelve azt.

A jelenlegi konzervatív lakáspolitikában a "shared ownership" séma van hivatva a "szegények" és a "gazdagok" közötti szakadék áthidalására, valamint az áhított "mixed communities" eléréséhez. Kérdés, hogy a "mixed-and balanced communities" -ben hol vannak a középosztálybeli "piaci 3 szobás" családok?


Southwark esete

A kerületé az egyik leggyorsabban fejlődő szociális lakásállomány Londonban.
A munkanélküliség itt még mindig az országos átlag kétszerese, a kerület ezzel Londonon belül a negyedik helyen van (előtte Newham, Hackney és Tower Hamlet, lásd london.gov.uk ). A London Plan Southwark-et évi 2000 lakásmegépítésére kötelezi, a kerület belső felmérése szerint ennél évente többre van szükség.

Table 3.1 Annual Average Housing Provision Monitoring Targets 2011-202141
Borough Ten year target Annual monitoring target
Hackney 11,600 1,160
Hammersmith 6,150 615
Southwark 20,050 2,005
Tower Hamlets 28,850 2,885


Mi a pénzügyi háttere az új szociális lakások építésének, a régiek felújításának?
Honnan lesz finanszírozva ez a nagy mennyiségű szociális lakás? Ki fizeti ezeket közvetetten vagy közvetlenül?Milyen lehetőségei vannak az önkormányzatnak?
Az elérhető árú önkormányzati lakás támogatása a Homes and Community Agency-n keresztül történik.

The National Affordable Housing Programme (NAHP) is increasing the supply of affordable homes in England.

From 2008-11, the Homes and Communities Agency will invest £8.4bn in affordable housing through the NAHP. The programme’s development partners will deliver 155,000 new homes and each year, a proportion of the homes built will be made available for low cost home ownership and social rent.


A finanszírozási modell lényege, hogy a Homes and Community Agency által kiírt kétkörös pályázat által 50-50%-ban megoszló {Social Housing Grant állami támogatás + banki kölcsön} csomag nyerhető el. A banki kölcsönhöz az önkormányzat olcsóbban jut egy piaci befektetőnél. Törlesztése a kiadott ingatlan bevételéből származik. Érdekes a csomag egyfajta "creditcrunch előtti" szemlélete, amely a kötelező hitelkimaxolást írja elő, csupán az állami támogatás nem vehető fel kölcsön nélkül (Questions & Answers 48).

48. Q – Could an authority use S106 commuted sums to reduce the amount of prudential borrowing?
A. No. For all bids we would ask the Local Authority to maximise their borrowing. The future rental income streams are then used to service the debt. If a Local Authority proposed using Section 106 commuted sums we would expect this to reduce the level of grant requested. This money would count as other public subsidy. Were a Council able to supply enough commuted sums to enable the scheme to go ahead without borrowing we would question their need for grant. If that was the case, we would expect the council to fund the scheme without grant (i.e. self-financing) as they can demonstrate the capacity to do so.



Annak a menete, hogy az önkormányzat kit bíz meg a tervezéssel, kivitelezéssel, épületfenntartással, stb. úgy történik, hogy előzetesen be kell regisztrálnia a cégeknek, és ha felmerül egy aktuális munka, ezektől a csapatoktól kérnek árajánlatot, majd, belőlük választják ki a szerencsés nyerteseket.

Mellékesen a recesszió miatt eladatlan lakásokból felvásároltak számosat a Houlding Associasion-ok Southwark Council támogatásával, és kiadták szociális bérlakásbak...(erről még később)



Wednesday, November 4, 2009

Brit identitás

Ki is számít Britnek?

Erre a nem könnyen megválaszolható kérdésre próbál választ találni a következő kis sorozat:

6 különböző származású, családi hátterű, 12-14 éves gyereket elvitt egy pár napra táborozni a Lake Districtbe (ez olyan tipikus angol családi nyaralóhely, mint nálunk a Balaton) a történész-társadalmi kohézió kutató Dr Nick Barratt. A kérdés ugyan az maradt, a válaszok pedig fokozatosan finomodtak.

A csoport tagjai:
1. Angol 13 éves srác egy olyan faluból (Bradford), ahol a lakosság összetétele 80% fehér, 20% ázsiai. Ez az arány jellemző az iskolában is. A csoportok egyáltalán nem keverednek egymással, és nem is szándékoznak. Kezdeti véleménye szerint brit az, aki fehér, anyanyelve az angol és angol akcentusa van. A táborozás végére is az a véleménye, hogy ha visszamegy a falujába, nem fog keveredni ázsiaiakkal. A kérdésre, hogy ha Londonba költözne, akkor szégyellné-e újonnan lett afrikai, ázsiai és pakisztáni barátját, és szocializálódna-e velük, a válasza az, hogy nem, mert London multikulturális (szemben Bradforddal)... A véleménye lépésről lépésre megkérdőjeleződik: annak láttán, hogy az ázsiai srác britnek vallja magát, hisz itt született, azt mondja, brit az, akinek a szülei britek. De mi van azzal, akinek csak az egyik szülője brit? Ráadásul a szülők már brit állampolgárok, tehát jog szerint britek...Inkább lemondóan, mintsem meggyőződve fogadta el a felkínált definíciót a britségre (lásd lent), személy szerint úgy gondolom, inkább beletörődött, hogy ha ez mind belefér a britségbe, akkor ezt a definíciót nem sajnálja az ázsiaiaktól
2. Cyprusi bevándorlóktól származó 13 éves lány (Dél London) jó családi háttérrel, nagy családi összetartással. Nem itt született, és nem vallja magát britnek. A család nem szocializálódik ciprusiakon kívül más csoportokkal. A lány a végére sem vallja magát britnek, és nem kontaktál senkit az 5 emberből.
3. Fekete, Zimbabweből 8 éve ideköltözött 12 éves srác (Leicester). Szülei szintén zimbabweiek. Nem tuatosodott benne, hogy mit is jelent a britség, elsősorban zimbabweinek látja magát, de nem zá ki szocializálódást senkivel.
4. Fekete, mozambiki, Portugáliában letelepedett, majd 1 éve ideköltözött 14 éves lány. Ő még inkább kívülállónak látja magát, hisz nem sok ideje van itt. Ő a brit útlevélhez köti, hogy brit-e valaki vagy sem.
5. Pakisztáni apa, és pakisztáni, brit anya 12 éves fia . (Keighley, Bradford) A srác muszlim britnek vallja magát. Szívesen szocializálódna fehérekkel, de a faluban a fehérek-pakisztániak nem keverednek egymással, sőt egymás területére se mennek (nem érzik magukat ott biztonságban). A dolog iróniája, hogy az angol srác és ő állnak ideológiailag egymástól a legtávolabb, és helyileg a legközelebb. Éppen ők képviselik azt a másik csoportot egymás szemében, akikkel a kapcsolat az adott környezetben szinte kizárt.
6. Jamaicai anya, tanzániai apa Jamaicaban született 14 éves fia egy észak londoni councilből, amiről igen pozitívan nyilatkozik. Jó közösségként írja le a councilt, akik törődnek egymással, például a nagyok megvédik a kicsiket, és a kicsik értesítik a mégnagyobbakat, ha a nagy bajba kerül.... Ő magát úgy jellemzi, hogy még nem került bajba, és nem egy bajkeverő, és nem igaz, hogy a council-lakók mind tanulatlanok és ambíciótlanok, hisz ő sem érzi így magát. Britnek, de hangsúlyozottan nem angolnak vallja magát. Ő mindenkivel keveredik, nyitott, tanult és ambíciózus, a csoportból a legérettebb és legfelelősségtudóbb.

A konklúzió: nem a bőrszín, nem a születési hely, nem az állampolgárság a lényeg, hanem hogy ki mit ad a társadalomnak, a közösségnek. Hogy valaki mit tesz addig, amiíg Nagy Britanniában él? Az egyén által hozzáadott érték az, ami számít. És ez adja meg mindenkinek, aki az országba jön az egyenlő jogot arra, hogy brit legyen.

1. rész
2. rész
3. rész

Tuesday, November 3, 2009

Londoni Krimik és Rémtörténetek II.

Sokszor rábukkanok olyan történetekre, amelyek helyszínén hetente elmegyek. Ilyen az, ha az ember egy több ezer éves város belvárosában él.

1. Az első helyszín a Highway. Ez az az utca, ami Wapping határát képezi (Wapping a Temze-Highway közti terület, a történeti East End része), és itt jövök be a területre, ha Hackneyből jövök haza. Amikor lakást néztünk, még nem tudtuk az utca történetét, de észrevettük, hogy a terepekkel, magas házakkal szegélyezett nagyforgalmú főút nem tartozik a preferenciáink közé, így rögtön kizártuk.
Valamikori az utca neve Ratcliff Highway volt, és már a római korban is út volt a helyén. A 19. században igencsak rossz hírű utca volt (ez ma sincs máshogy), és a Ratcliff Gyilkosságok tették fel erre a pontot.
Az első gyilkosságsorozat 1811 decemberében történt, amikor is meggyiloktak a házában egy textilkereskedőt és egész családját, valamint a házban tartózkodó cselédséget.
12 nap múlva, a Wapping Lane-en lévő Kings Arms-ban (oh, ez a mi utcank, brrr) egy 56 éves publicistát, aki a fogadót vezette 15 éve, feleségét, és a cselédjüket. Az unokájuk véletlenül élte túl a mészárlást, egy, a házban tartózkodó utazó, aki felfedezte a gyilkosságot, elmenekült az ablakon át...

A gyilkosságok gyanusítottját letartóztatták, de a börtönben öngyilkos lett.
Az eset azért keltett félelmet Londonban, mert az utcán történő merényletek, attrocitások "bevettek" voltak, az emberek a házukba biztonságban érezték magukat. "An Englishman's home is his castle." De ezek az esetek házon belül történtek.

2. A második helyszín a Cable Street.


View Larger Map

Az utca a nevét a hosszában kimért hajóköteleknek köszönheti. Az utca 1 mile hosszú azért, mert éppen ennyi kötél kell egy hajó kikötéséhez. Kikötő pedig volt bőven ebben a városrészben. Ahogy a hajóforgalom nőtt, több ilyen 1 mile-os utca is keletkezett. A hajózási kellékek piaca a közeli Wellclose Square volt.
A viktoriánus időktől az 50-es évekig (talán máig?) a Cable Street a kocsmákról, ópium szívóiról (ezeket látogatta Oscar Wilde, talán még emléktábla is van), olcsó szállásairól és bordéjairól volt ismert. A Cable Street - Cannon Street kereszteződésében lett földbe téve az előző szotri öngyilkos vádlottja, akkori szokás szerint szívét átdöfve, mivel az öngyilkosokat léleknélkülieknek tartották.
1936-ban itt volt a később Battle of Cable Street nevű antifasiszta incidens.


3. A harmadik, szintén közeli "Est End-i" helyszín a Whitechapel. Nem szeretek erre a részre egyedül menni, mindig történik VALAMI. De ez nem csak most van így:
Az utca nevét adó kápolna a 2. világháborúban le lett bombázva. A városrész a történeti városfal határain kívül van, és nem tartozott a hivatalos londoni hatóság felügyelete alá. Ide települtek az öntödék, sörfőzők és vágóhidak.
A 17 -19. században a vidéki lakosság jelentős része London környékére költözött, felhigítva ezzel az itt élő kézműves-munkásosztályt.
1840-re a Whitechapel és tágabb környezete, az East End (Wapping, Aldgate, Bethnal Green, Mile End, Limehouse, Bow, Poplar, Shadwell, Stephney és Bromley-by-Bow) lett az a nyomornegyed, amiről a Dickens regényekben is csak nagy akaraterővel tudtam olvasni. A Commercial Street-ről nyíló Dorset Street ki is érdemelte a London legrosszabb utcája titulust.
A viktoriánus korszakban az angol szegény réteg máshonnan betelepülőkkel keveredett , elsősorban írekkel és zsidókkal. A kortársak szerint az itteni szegénység felülmúlta a legrosszabb orosz vagy new yorki slumokett. Sok nő lett prostituált, 1888-ban 1200-ra becsülte a rendőrség a számukat. Számos prostituált esett áldozatul gyilkosságnak. 5 nő volt az áldozata a whitechapeli 1888-91 között 'Hasfelmetsző Jack' által elkövetett eseteknek. A közös a gyilkosságokban, hogy a nőknek mindig a torka lett elvágva késsel, és ki lett szedve belsőszerve. A nem identifikált sorozatgyilkos leveleket is küldött a rendőrségnek, amelyet először hoaxnak hittek. Miután a levélbeli fenyegetés be lett váltva, a legenda tovább szövődött.
Az egész lista itt.

És mi a helyzet ma?
2009-es adatok alapján, személy elleni erőszak-térkép a MET területről: