Saturday, January 30, 2010

A CABE és az iskolák

1. A CABE és Paul Finch

1.1 Paul Finch lebilincselő előadó. Először személyesen az olimpiai projektünk tervzsűrijén hallottam nyilatkozni a tervünkről. Múlt héten a CABE (Commission for Architecture and Built Enviroment) szervezetről tartott előadást, aminek élére (újra) 2009 végén nevezte ki a lakásügyi miniszter. Emelett a World Architecture Festival programigazgatója, az Architecture Review és Architects Journal szerkesztője volt. Az olimpiai tervzsűriket 2006 óta elnököli.

1.2 Mi is a CABE?

Állami tanácsadó testület, amely az angliai középületek/közterek tervezési kérdéseiben foglal állást. A CABE 1999-ben alapult, a Kulturális, Média és Sport Minisztérium alá tartozik.

"CABE is the Government’s advisor on architecture, urban design and public space. It was created in 1999 as the champion for design quality in buildings, spaces and places across England. It promotes the best in architecture and urban design by promoting high standards in the design of buildings and spaces, advising all those who create, manage and utilise the built environment, and stimulating public debate. CABE is sponsored by the Department for Culture, Media and Sport (DCMS), with additional funding from Communities and Local Government (CLG)."

A szervezet célja a jó minőségű építészet/városépítészet melletti állásfoglalás, ennek publikálása, eljuttatása a fejlesztői, városi ügyekért felelős körökbe. Egyfajta láncszem, ami a köznek építők, a köznek tervezők és a köz pénzéből a beruházást finanszírozók javaslatát véleményezi tervezési szempontból.

Eszközei, amikkel a jó minőségű középületek/közterek létrejöttét elősegítheti:
- oktatás: kiadványok, előadások, konzultációk, kurzusok pl. megrendelőknek, önkormányzati dolgozóknak, stb
- tervzsűrik és ezek publikálása

Tematikus befolyási körei
  1. épület funkciókhoz (lakóépületek, iskolák, egészségügyi épületek, London 2012 lakásai)
  2. közterekhez (állomások, London 2012 közterei)
  3. általános tervezési stratégiákhoz, módszerekhez, értékelésekhez (A design értéke, fenntartható tervezés, fenntartható közösségek, a tervezési folyamat maga, stb)
kapcsolódnak.

"What we do

We work with architects, planners, designers, developers and clients, offering them guidance on projects that will shape lives. Parks and open spaces are as important to us as bricks and mortar.

We give clients hands-on advice on ways to get better value through better design, keeping them up to date and encouraging them to take the best approach from the start. Our design review service shows clients what mistakes to avoid and what opportunities to seize.
CABE works on behalf of the public. We work to inspire people to demand more from buildings and spaces. They, after all, are the people left behind after the planners and architects have moved on.

We encourage policymakers to create places that are safe, beautiful and efficient to run. Our work includes:

  • advising clients, contractors, architects and planners
  • helping public agencies with good design
  • supporting public agencies in boosting their in-house design expertise
  • promoting better education, skills and careers for the built environment
  • conducting research and running campaigns on architecture, design and public spaces.

What we don't do

As a public agency, we are impartial - and our resources are limited. This restricts the nature and scope of our work. The things that we don't do include:

  • we do not recommend an architect or any other kind of contractor
  • we do not offer advice to individuals on their own project, unless it is of public significance
  • we do not work outside England
  • we do not make statutorily binding decisions (although we are a statutory body).


2. Az állami iskolák és a CABE


2.1 Évekkel ezelőtt lelkesen gyűjtöttem és olvastam a CABE kiadványokat, és próbáltam felderíteni a bemutatott épületeket. Ezek nagyrésze csak évente egy-két nap látogatható a külvilág számára. Akkoriban inkább maguk az épületek (azaz az eredmény) érdekelt, míg most a folyamatot találom lebilincselőnek, ahogy egy-egy sikertörténet létrejön.
Aztán találkoztam álmaim irodájával, aminek egyik fő profilja történetesen iskolák tervezése. És belülről látni ezt a folyamatot minden várakozásomat felűlmúlta. De mi is ez az iskolaépítési láz?

2.2 A BSF (Building Schools for the Future) néven futó, 45 milliárd fontos program a Thatcher éra óta a legnagyobb szabású állami iskolatámogatási program. Célja, hogy 2020-ig felújításra/ korszerűsítésre/ átalakításra kerüljön Anglia összes középiskolája.

A BSF program iskoláinak tervzsűrizéséta CABE végzi: 2007 Júliusa óta 175 iskolát véleményezett. Állásfoglalásai itt tekinthetők meg.

2.3 A jó iskola
Milyen is a jó iskola? Mérhető egy iskola jósága? Ki szerint? Mennyire szubjektív egy ilyen kérdés megítélése? Ki dönti el és hogyan, hogy elég jó-e? Valószínűleg a tervező szerint az általa tervezett épület a lehető legjobb. De milyen is a jó iskola a CABE szerint? Összevethető két iskola ugyanolyan szempontok szerint?
Igen, összevethetők az iskolák, ha mindenki előre tudja a jól definiált játékszabályokat, ami alapján az összevetés történik.
(A sokszor elgondolkodásra késztetett egyetemi problémám: hogy lehet összevetni két hallgatói tervet/diplomát, ha nem ismert és nincs is előre definiált kritériumrendszere az összevetésnek? Véleményem szerint az összevetés alapja ennek hiányában a szubjektív véleményen alapul.)

A terveket 10, hivatalosan közzétett kérdéskör alapján ítéli meg a CABE zsűri.
Megjegyzés: Maga a 10 kérdés a zsűrizettek visszacsatolása útján finomítható.

A játékszabályok felállításáról:
We have defined key strategies for each of the criteria that we would expect consortia and design teams to have addressed when coming into review. The questions under each strategy include those that will be judged by the panel as well as those that will not. The questions that are not judged are seen as points to be considered by design teams as schemes are developed. Criteria 10 is a synthesis of all the other points and therefore includes only the questions that will be judged by the panel. The following pages detail the assessment criteria and other points to consider for the schools design panel and diagram opposite illustrates how to use this document. Please remember that, while checklists have an obvious value, they do not in themselves lead to good design: this is the result of the successful synthesis of these key points.

http://www.cabe.org.uk/files/successful-school-design-questions.pdf

A témakörök úgy épülnek fel egy gondolat köré, hogy részkérdésekkel egy előszörre nehezen megválaszolható, elvont kérdésre keresik a választ részkérdéseken keresztül. A részkérdések súlyozódnak, nevezetesen kötelezően megválaszolandó és nem feltétlenül megválaszolandókra bomlanak. Egy logikus, kellőképpen elvont, de mégis jól átlátható és érthető épületelemzés kritériumotrendszert összeállítani, elfogadtatni és használni nem kis feladat.

A 10 fő témakörön
1. Identitás és kontextus
2. Helyszín és helyszínrajz
3. Kert, udvar, kültér
4. Organizáció
5. Épületformálás és megjelenés
6. Belső téralakítés és belsőépítészet
7. Erőforrások
8. Biztonságérzet és jó közérzet
9. Épületöregedés és változás
10. Az épület egésze

és a részletekbe belemenő kisebb kérdéscsoportokon át olyan (sokszor elvont) kérdésekre keresi a tervzsűri a választ, mint:

Hogyan tükrözi az épület a szervezet identitását? Hívogató-e az épület a lakosság/helyi közösség számára? Az épület pozitívan hat-e a környezetére?
Tükröződik-e a hely szelleme? A helyszín (pozitív és negatív) adottságait, lehetőségeit a lehető legjobban használja-e ki a terv?
A kert kialakítása hozzájárul-e egyfajta hely-érzet kialakulásához? Figyelembe veszi-e a terv a helyi klíma, domborzati, ökológiai adottságait? Kialakulnak-e különböző csoportoknak megfelelő külső terek? Lehet-e kint tanulni? Lehet-e kint sportolni?
Jól vannak-e a terek elhelyezve? Ez elősegíti-e az iskola pedagógiai elveit? Milyen ez épület szervezeti diagrammja? Vannak-e különböző tanulósarkok? Egyértelműen szervezett-e a belső/külső közlekedés? Jók-e a külső-belső térkapcsolatok?
Van-e a terv alaprajzán,metszetén, homlokzatán egységesen végigvonuló építészeti koncepció? Az épület megfelelően illeszkedik-e a helyszínre? Az épület jó-e önmaga jogán? Az anyagválasztás pozitívan járul-e az épület minőségéhez, megfelelően tartós-e, karbantartható-e?
A belső tér derűs és hívogató-e? Az emberek motiváltnak és értékesnek érzik-e magukat benne? Teljes kapacitással működtetve az épületet, akusztikai szempontból jól van-e méretezve? Jól vannak-e tájolva, szellőztetve, benapozva a stratégiai helyiségek? A minimális energiafelhasználás és CO2 kibocsátás hogyan van figyelembe véve? Biztonságban érzik-e magukat az emberek a külső/belső terekben, átláthatóak és kontrollálhatóek-e ezek a terek?
A mindennapi használat során változtathatóak-e az épület terei? Adaptálhatók-e szükség esetén más szervezet/oktatásmódszer igényeihez? Bővíthető-e az épület? Lehet-e több jó bútorozási sémát létrehozni?
Az épület egésze egy egész, koherens, meggyőző, jól átgondolt választ nyújt-e a helyszíni adottságokat figyelembe véve a tervezési programra? Az épület egésze több-e mint az épület részeinek összessége? Jó lesz-e ott dolgozni, tanulni, játszani, szocializálódni? Megvan-e a potenciál, hogy az iskola a helyi közösség fontos helyszíne legyen? Az építészeti javaslat valóban a megrendelő és a közösség elképzelésének megtestesítője-e? Az épület hozzásegít-e az oktatás megváltoztatásához?

Magához a tervzsűrin bemutatandó 10 darab A1-es panelhez is van rendelve egy egyértelmű etalon: meg lehet tekinteni, milyen a jól kommunikálónak ítélt panel grafikája, felépítése néhány példa által. Természetesen ennél lehet jobbat is csinálni, de az etalon nincs titokban tartva, világosak a játékszabályok, kiindulóhelyzet ismert, feltételek adottak, vita indulhat!


Amellett, hogy a CABE egy tanácsadó/véleményező testület, a tervzsűrin alkotott véleményét elfogadni nem kötelező. De mivel a CABE felügyeli az úgynevezett Minimum Design Standard néven futó követelményrendszer elbírálását is, érdemes állásőpontját figyelembe venni. A Minimum Design Standard értékelés az állami projektek esetében bizonyos tervezési fázisokban (lásd diagramm) időről időre bekövetkezik, és ha a terv véleményük szerint nem üti meg az elvárt minimális mértéket, akkor egy pótlási lehetőség után a projekt az adott felállásban nem kap támogatást.





Az irodánkban tapasztaltak alapján ez azt jelenti, hogy technikai minimum az összes tervezési határidő pontos betartása, a tervek feltöltése az online platformra. A szakmai dolgokban való megfelelés pedig azért kulcs kérdés, mert a tervezést egy-egy iroda nem "kezdettől a végig" kapja, hanem bármelyik tervezési stádium után "elviheti" a megrendelő a projektet egy másik építészhez, ha nem elégedett.




Kapcsolódó linkek:

http://www.architectsjournal.co.uk/news/daily-news/paul-finch-design-review-is-very-fair-minded/5207267.article

http://blog.emap.com/letterfromlondon/2009/11/16/prioritise-and-tell-it-how-it-is/

http://www.cabe.org.uk/publications/successful-school-design

http://www.cabe.org.uk/files/creating-excellent-secondary-schools.pdf

http://film.indavideo.hu/video/f_budapest_retro
(különösen "a köz virágai, amik a köznek virágoznak című részért")

Saturday, January 23, 2010

RIBA / ARB

1. Az építész


Nagy Britaniában az építész megnevezés az 1997-ben életbe lépett Architects Act értelmében védett. Ahhoz, hogy valaki építésznek nevezhesse magát, az ARB-nél (Architects Registration Board) kell regisztrált tagnak lennie. A címet helytelenül használót az ARB beperelheti és felelősségre vonhatja. A tagok tagdíjat kötelesek fizetni, tovébbképzéseken kell résztvenniük (CPD: Continuing Professional Developement), ha praktizálnak, megfelelő biztosítással kell rendelkezniük.

Az építész önkéntesen kérheti a a felvételét a megfelelő nemzeti kamarába, ami Anglia esetében a RIBA (Royal Institute of British Architects), Skócia esetében a RIAS (Royal Incorporation of Architects in Scotland), Walesben a RSAW (Royal Society of Architects in Wales), Észek-Írországban a RSUA (Royal Society of Ulster Architects), és Írországban a RIAI (ROyal Institute of the Architetcs of Ireland).


2. RIBA versus ARB

Nézzük meg, milyen érdekeket képvisel az ARB és a RIBA, miben versengnek egymással, miben értenek egyet?

2.1. RIBA
A RIBA célkitűzése a kiváló minőségű építészet támogatása.

Mission: To advance architecture by demonstrating benefit to society and promoting excellence in the profession

Vision: Champion for architecture and for a better environment.

Strategy:

  • demonstrate the benefits of good architecture
  • promote and enhance the benefits
  • facilitate the delivery of good architecture
  • provide high-quality support services
  • develop the capability to deliver the strategy

1837-ben nyerte el királyi Chartered státuszát. Pénzügyi forrásának jelentős részét a tagdíjak valamint egyéb tevékenységekből befolyó összegek adják.
A RIBA-nak közel 30 000 tagja van.














Megjegyzés: a 900 Chartered Body listája itt található, elsőkéntilyen címet elnyerő University of Cambridge (1231) majd az utána következő University of Oxforddal (1248)


Fő tevékenységi körei:
-építészoktatás, továbbképzés, kutatás (RIBA Professional Services)
- tagnyilvántartás (RIBA Professional Services)
- publikálás (RIBA Trust)
- díjak szervezése (RIBA Trust)
- a Birt Építészeti Könyvtár kurátora (RIBA Trust)
- építőipari szabályok, előírások, szerződések, termékspecifikációk (RIBA Enterprises)

2.2. ARB
Az ARB célja a fogyasztó védeleme egy építészeti standard felállításával, folyamatos ellenőrzésével, a regisztrált építészek minőségének biztosításával.

The Architects Registration Board was established to protect the consumer and safeguard the reputation of architects.

Az ARB az Office of Deputy Prime Minister alá tartozik. Tagjai közül 8 nem építész, és a Privy Council delegálja őket, ők reprezentálják a megrendelők érdekeit. A másik 7 tag építész, ők reprezentálják az építész társadalmat.
Az ARB-nek közel 30 000 tagja van.

Az ARB foglalkozik
- az építészek regisztrálásával
- az építészekkel szemben felmerülő panaszok kivizsgálásával
- oktatással
- jogszabályok, szerződések kidolgozásával, publikálásával

Megjegyzés: Bár az építész cím védett, de a funkció nem. Azaz a reklámújság oldalain bárki hirdethet építészeti szolgáltatásnyújtást anélkül, hogy építésznek hívná magát. Kérdés, hogy valóban védjük-e az építész cím levédésével a fogyasztót, vagy valójában a funkciót kellene védeni?Az építési engedély benyújtásához példáulnem kell építész, azt bárki benyújthatja, építész láttanélkül.

Az ARB egy állami szervezet. Elődje, az 1931-es Architects Registration Act következtében létrehozott Architets Registration Council of the United Kingdom (ARCUK) volt. Ez volt megbízva az építész címet hivatalosan használó, regisztrált tagokat felügyeletével. Mivel az ARCUK munkájával kapcsolatban kételyek merültek fel az építészek részéről, 1992-ben egy miniszteri kinevezéssel John Warne -foglalkozását tekintve nem építész- került abba a pozícióba, hogy egy alapos felmérést készítsen az építészek között arról, hogy mi a véleményük az ARCUK szerepéről, és mit várnak a megreformálandó állami szervezettől. A John Warne által fontosnak tartott témakörök a következők voltak:
- környezet védelme, munkavédelem fontossága
- a megbízók érdekeinek védelme egy megbízható építész regisztrációs bázis által
- az építészek közötti tiszta verseny fontossága
- a szakmai standardok fontossága
- az építészeti regisztráció kölcsönös elismerése, különösen a UK-EU között

Az építészek között jelentős megdöbbenést keltett az említett témakörök némelyike. A RIBA, összefogva a többi nemzeti építész testülettel, a kormánynál több javasolt pont ellen lobbizott, ennek ellenére 1997 április 1-jén az ARCUK utódaként létrejött az ARB.

Az ARB és a RIBA viszonya korántsem vitamentes. 2004-ben a RIBA az ARB szerepének felülvizsgálatát kezdeményezte. Ennek kapcsán sok vita kiújult, például amiért a két intézmény vetélkedik: az építészoktatás kérdése.


3. Építésziskolák programjainak és külföldi építészek elismerése a RIBA / ARB által

Kezdetben a RIBA és az ARB megegyeztek, hogy az építészkarok programjainak értékelésére közösen állítanak fel egy szervezetet (JVT: Joint Validation Panel). 5 évente, ez a csapat - egyenlő számú küldöttel az ARB és a RIBA oldaláról - ellátogat azokhoz az iskolákhoz, akik akkreditált építészoktatást szeretnének.

Megjegyzés: Nagy Britanniában nem csak Bachelor - Master fokok vannak, hanem ezzel párhuzamosak a RIBA fokozatok is: Part 1, ez a BAchelor ideje, Part 2 a Masters-é, és Part 3 pedig utána következik.

Az iskolákat három csoportba sorolták:
1. A program változatlanul folytatódhat, és elismerik
2. A program változással folytatódhat, és akkor elismerik
3. nem ismerik el.
Mivel ez a minősítés a programokra egyenként (Part1, Part2, Part3) vonatkozott, előállhatott mindenféle permutáció egy-egy iskolában: például feltételesen elfogadott Part1, nem elfogadott Part2, elfogadott Part3...
Az értékelés maga sem ment zökkenőmentesen az ARB és RIBA küldöttek között, és az ARB azzal érvelve, hogy alapító okiratában az szerepel, hogy az értékelést függetlenül kell végeznie, felállította a saját értékelő rendszerét 2003-tól. Így az iskolák programjaikat validáltathatják ARB ill RIBA szerint is. A RIBA bírálók folytatták a megkezdett iskolalátogatásos, a látottakra nagy hangsúlyt fektető értékeléstípust, míg az ARB egy személytelenebb, dokumentum-alapú értékelést csinál.

Az építészetoktatás, építészregisztrálás kérdése csak tovább bonyolódott azzal, hogy az Európai Gazdasági Közösségen belül az építészekre a 85/384/EEC Direktíva érvényes, ami kimondja, hogy a tagállamoknak el kell ismerniük a más tagország építészeit, és azok praktizálhatnak a tagországokban.

"Architects' Directive 85/384/EEC of 10-06-1985 COUNCIL DIRECTIVE of 10 June 1985 on the mutual recognition of diplomas, certificates and other evidence of formal qualifications in architecture, including measures to facilitate the effective exercise of the right of establishment and freedom to provide services (85/384/EEC)

CHAPTER I
SCOPE
Article 1
1. This Directive shall apply to activities in the field of architecture.
2. For the purposes of this Directive, activities in the field of architecture shall be those activities usually
pursued under the professional title of architect.
CHAPTER II DIPLOMAS, CERTIFICATES AND OTHER EVIDENCE OF FORMAL QUALIFICATIONS ENABLING THE HOLDER TO TAKE UP ACTIVITIES IN THE FIELD OF ARCHITECTURE UNDER THE PROFESSIONAL TITLE OF ARCHITECT

Article 2
Each Member State shall recognize the diplomas, certificates and other evidence of formal qualifications acquired as a result of education and training fulfilling the requirements of Articles 3 and 4 and awarded to nationals of Member States by other Member States, by giving such diplomas, certificates and other
evidence of formal qualifications, as regards the right to take up activities referred to in Article 1 and pursue them under the professional title of architect pursuant to Article 23 (1), the same effect in its territory as those awarded by the Member State itself."

Mivel a tagállamokon belüli építészek regisztrálásával, képzésük elismerésével, akkreditálásával az ARB foglalkozik, valamint az Európán belül valamelyest összehangolt építészoktatással foglalkozó csoportokba (pl European Association for Architectural Education) az ARB delegál tagokat és képviseli az országot, megalapozottnak tűnik igénye a RIBA-val szemben az angol építészoktatásban betöltött szerepének növeléséért.


4.1 Az ARB Code

Az ARB tagjaira az ARB Code vonatkozik. Ez részben etikai kódex, másrészt egyfajta iránymutatás a jó minőségű szolgáltatáshoz.

ARB Code: Standards of Conduct and Practice

A Code 1997-ben jelent meg, 1999-ben és 2001-ben módosították. Az előszóban világosan rámutatnak az ARB céljára: az ARB a fogyasztókat védő szervezet, ami azt hivatott szolgálni, hogy a szakmát csak releváns emberek gyakorolhassák egy adott színvonalon, ezáltal védve az építészek szolgáltatását igénybe vevő fogyasztókat.

The Architects Registration Board was established to protect the consumer and safeguard the reputation of architects. The Architects Act 1997 sets out the law while the Code highlights the standards of conduct and practice which the Board believes the public have a right to expect from all architects. ... The Code should be central to the professional life of an architect not only as a source of ethical guidance but also as a commonsense indicator to the principles of good practice. It is only through the maintenance of high standards by individuals that architecture as a whole will be served, the public will be protected and the profession as a whole will thrive.

A Code bevezetőjében 6 pontba van szedve a "kontextus". Ezek közül a legérdekesebb a 2. és 4. pont. A 2. pont azt taglalja, hogy az építész Code-tól való eltérése nem feltétlenül jár felelősségrevonással, de perdöntő lehet kritikus helyzetekben.
Not every shortcoming on the part of an Architect, nor failure to comply with the provisions of the Code, will necessarily give rise to disciplinary proceedings. However, a failure to follow the guidance of this Code is a factor that will be taken into account should it be necessary to examine the conduct or competence of an Architect.

A 4. pont azt mondja ki, hogy a Code nem fed le minden lehetséges esetet, és az építsznek a Code szellemében kell eljárnia.

The fact that a course of conduct is not specifically referred to in the Code does not mean that it cannot form the basis of disciplinary proceedings. Architects are expected to be guided in their professional conduct and professional work as much by the spirit of the Code as by its express terms.
A Code következő fejezete a Conduct and Competence fejezet, amely 10 leegyszerűsített alapelven át mutatja be az építészt érintő főbb témaköröket.

Standard 1. Az építészek őszinte viselkedéséről, adatok nem eltitkolásáról, stb.
Ez a korábban bemutatott Design & Build szituációban válhat igazán izgalmassá, amikor a kliens személye lecserélődik, és a kivitelező szerződik a munkára egy fix összegért.
Standard 2. Az építész olyan munkát vállaljon el, amihez ért és amit el tud végezni.
Ez különösen az egyszemélyes építészpraxisokat érinti.
Standard 3. Az építésziroda ne adjon fel félrevezető hirdetéseket, ne legyen a neve félrevezető (például ha csak egyszemélyes az iroda, ne legyen az a neve, hogy X és Társai).
Tavaly egy félrevezetéses-csapattag-eltitkolásos ügy miatt perelték be a régi munkahelyemet, és nyertek is.
Standard 4. Az építész lelkiismeretesen és felelősséggel végezze a munkáját
Standard 5. Az építész a környezet egészére legyen tekintettel
Standard 6. Az építész képezze magát (kötelező továbbképzések, stb)
Standard 7. Az építész hogy kezelje a kliens pénzét
Standard 8. Az építésznek megfelelő biztosítással kell rendelkeznie.
A PII (professional indemnity insurance) biztosítás munkarészekre szól, pl földmérésre. Ha valaki egyedül praktizál, és sok munkarészt szeretne maga elvégezni, magas biztosítást kell fizetnie.
Standard 9. ez a pont igazán okos: Az építész gazdálkodjon okosan
Standard 10. Az építész járjon el a Code-nak megfelelően, és ha bármi ezzel ellentéteset észlel, jelentse a megfelelő személynek

Az utolsó 2 Standard az építész ellen felmerülő panasszal és az építészeti szolgáltatással (Client Service and Complains) foglalkozik.
Standard 11. Az építész írásban rögzítse, hogy mit vállal el, hogyan számolja a díjat érte, a felelősségi köröket, és informálniuk kell a megrendelőt, hogy a szolgáltatással szembeni panasszal a Boardhoz fordulhatnak
Standard 12. mindenki egyenlő a törvény előtt


4.2. RIBA Code of Conduct

A Code szabályozza a tagok egymás közötti ,valamint a kliensek és a publikum felé történő interakcióit. A gyűjtemény több , mint egy hivatalos munkaleírás, amit hangsúlyoz, az a a magas színvonalú cselekvéssorozat, amit a kliens elvárhat egy építésztől. A RIBA Code of Conduct nagyon hasonlít az ARB Codehoz, az utolsó két, panasszal foglalkozó pontot kivéve. A rövid, pontokba szedett útmutatás kiegészül néhány megjegyzéssel, amiket szintén a RIBA oldaláról lehet letölteni.


Érdekes cikkek:
a kezdő irodákról

Tuesday, January 19, 2010

Január

Számítottam rá, hogy nem lesz könnyű a január. Egyrészt utálom ezt az évszakot, masrészt minden nagyobb projektünk február közepén kezd. Így sikeresen végighajtottam az elmúlt két januári hétvégét, leadtunk egy reportot, kétszer prezentáltuk a szociális épületeket, amin szabadidőmben dolgozok, haha, tömegformálás-épületidentitás-homlokzat témakörben (igen, A Tervezés romantikája). Emellett, komoly dologként, megrendeltük a 429 vizesblokkot a másik épülethez. Február közepére készülnek el az előregyártott minta-vizesblokkok a New Castle-i gyárban...

Ami sok energiát ad, az hogy jó kis előadásokat hallgatok minden kedden. És rádöbbenek, hogy semmit sem tudok. Még. De legalább legyen már tavasz :)

Wednesday, January 6, 2010

Design & Build

A mai mese egy építésipari szerződésről fog szólni, aminek a neve: Design & Build, azaz tervezés és építés.

A szerződésben a megrendelő nem szerződik külön egy építésszel majd egy kivitelező céggel, mint a hagyományosnak mondható Design-Tender esetében, hanem egyetlen céggel szerződik csak (lehet építész vagy kivitelező cég), aki felel a tervezésért és kivitelezésért egyben.

Jelen munkám egy magán beruházásként induló, de időközben állami beruházássá vált épület terveinek elkészítése. A megvalósíthatósági tanulmánytól a tender tervek elkészüléséig a megrendelőnknek dolgoztunk közvetlenül. A tender tervcsomag elkészítése után egy sok lépcsős tenderben kiválasztásra került egy kivitelező cég, aki gyakorlatilag átvette a megbízó szerepét.

Mi, építészek, a "beiktatás" alkalmából hosszas leltárt és elszámolást készítettünk az eddig megrendelt/hiányzó/módosított/módosítandó/leadott/kifizetett/jövőben módosítandó tervcsomagokról a megrendelő és a kivitelező cég számára.

Mi lett a szerepünk ezután? Kötelező volt a kivitelezőnek a továbbiakban velünk dolgoznia? Nem, ő minket nem "örökölt", akár hozhatta volna a saját építész csapatát is. Mi pályázhattunk a kiviteli tervek elkészítésére, amit szerencsésen elnyertünk., Így ezentúl nem a megrendelőnek, hanem a kivitelező cégnek dolgoztunk,.

Volt-e nekünk, építészeknek beleszólásunk a kivitelező cég kiválasztásába? Igen, volt, ajánlás formájában fejthettük ki álláspontunkat. Azt a céget ajánlottuk, akivel már korábban is sikeresen együttműködtünk, hasonló szerkezetű épületen.

A legolcsóbb kivitelező kapta-e a megbízást? Nem, nem az kapta, aki kezdetben a legolcsóbb árajánlatot adta. Míg a Design-Tender típus esetében a legnagyobb súlyozással az árajánlat, itt a kizárólagos felelősség miatt a kivitelező kompetenciája (korábbi munkái, megbízhatósága, stb) szerepel.

Mi a Design & Build szerződéstípus potenciális előnye/hátránya a Design-Tender típushoz képest?
Mivel egy cég felelős a kivitelezését és tervezésért, ez maga jelentheti az előnyt/hátrányt is:
1. Határidők és ütemezés szempontjából
- a határidők jobban ellenőrizhetők,
- a tervezési fázisok rugalmasan koordinálhatók - értsd: miközben épül az alapozás, ezzel párhuzamosan készülhetnek a kiviteli tervek
- a rövid tervezési idő
- a kivitelezéssel párhuzamosan készülő kiviteli tervek sok gyors döntést igényelnek
2. Költségek szempontjából
- mivel költségbecslés egy meglehetősen korai fázisban történik, az épület végköltsége eltérhet az eredeti becsléstől
- mivel minden egy kézben van, lehetőség van a költségek dinamikus korrigálására

Milyen más alapszerződés jöhetett volna létre, és ezekkel összehasonlítva mi a fennti típus potenciális előnye/hátránya?

1. A hagyományos Design-Tender szerződés esetében a megrendelő megbízza az építészt a tervek elkészítésével, ezt követően egy tender alapján kiválasztja a kivitelezőt. A kivitelező nem felelős a tervezésért, ezért csak az építész felelős. A kivitelező dolga a szakszerűen végrehajtott kivitelezés.

Összetett projektek és/vagy nem hozzáértő megrendelő esetén az építész vezető/koordináló szerepét átveheti egy project manager. A megrendelő a project managert két fő felelősségi körrel bízhatja meg (természetesen nem egy projekten belül). Lehet szimplán a megbízó képviselője, vagy lehet az egész project koordinátora.

2. Az úgynevezett "Management Contracting" a Design & Build alternatívája, bár sosem volt igazán népszerű Nagy-Britanniában. A lényege, hogy a kivitelező már egy nagyon korai fázisban kiválasztásra kerül, de a szerepe elsősorban koordinálás. A kiviteli tervek részekre bontva kerülnek tendereztetésre, és a nyerő alvállalkozók a koordináló kivitelezővel szerződnek. Ez a struktúra eléggé hasonlít a hagyományos szerződéshez, amikor is a tendert nyert alvállalkozók egyenként szerződnek, de ott nem a kivitelezővel, hanem közvetlenül a megrendelővel.

3. Végül a "Construction Management" típusról is essék szó. Itt a kivitelezőt megint a koordináló szerepere szerződteti a megrendelő. A tervező csapat közvetlenül a megrendelőnek dolgozik. A fő különbség, hogy ebben az esetben az alvállakozókkal nem a kivitelező, hanem a megrendelő szerződik, és az alvállalkozók közvetlenül a megrendelőnek felelnek, de a szerződtett kivitelező irányítja őket.

Mi a Design & Build szerződés előnye/hátránya a Design-Tender szerződéssel szemben?

Design-Tender szerződés esetében:
- teljes szett kész tervünk van (akár időveszteségként is értelmezhető, hogy minden részlet ki van dolgozva, de legalább tudjuk, mit akarunk)
- a teljes szett részletes rajz segít a minőség ellenőrésében
- a tender elbírálásában a legalacsonyabb költség a prioritás, így akár kis vagy kezdő cégek is versenyképesen tudnak indulni a versenyben
-hátrány a korai fázisban elkészített részletes tervdokumentáció pontatlanságai
- a kivitelező nem volt bevonva a tervek elkészítésébe
- bár készülnek előzetes költségbecslések, a tényleges bekerülési költséget csak a tender után lehet tudni (az esetek 75 %-ában jelentős költségtúllépés történik)

Design & Build szerződés
- a kivitelező be lett vonva a tervek elkészítésébe
- az épület elkezdhet épülni, a részletek pontos kidolgozása nélkül - gyorsítás
Hátrány:
- minőséget nehéz számon kérni (építész nem szólhat bele a kivitelezésbe, a kivitelező nem köteles megvalósítani az építész által javasolt terveket, stb)
- a tender elbírálásában a fő szempont nem a legalacsonyabb költség, hanem a kivitelezői minőség és tapasztalat, hosz a teljes felelősség a kivitelezőé lesz
- az épületre egy maximalizált keret van, ebből kell gazdálkodni. (az esetek 25%-ában történik jelentős költségtúllépés)

Kedvcsináló irodalom:
David Chappell & Andrew Willis: The Architect in Practice
CSE Magazine

Tuesday, January 5, 2010

2010

Alig vártam, hogy leüljek, és rendbeszedjem ezerfelé kavargó gondolataimat a fantasztikus karácsonyozás után. Ennyi izgalomban rég nem volt már részem, köszönhetően a szeretteimnek és a barátaimnak. Bárcsak mindenki meglátogatna itt is, és folytatódnának a megkezdett beszélgetések, ott ahol abbamaradtak...


Álljon most itt a tavalyi listám, frissítve, és egyfajta ajánlóként. A legjobb:

-koncert: a Zeneakadémián hallott zárókoncert és az utána következő Don Giovanni opera vizsga előadás
-étel: nagymamám húslevese és a franciaországi barackok
-túra: Orlu-i gyalogos túránk a Pireneusokban
-buli: a Pecha Kucha utáni Mesterházy buli
-kiállítás: Csörgő Attila kiállítása a Ludwig Múzeumban


És egy újévi fogadalom: idén több növényt akarok ültetni, mint tavaly