A következő nap, bár nem a tervezett túránkat csináltuk, életem egyik legszebb körére sikeredett. Már a reggeli napfelkelte a táborban bizsergetően szép volt.
A túra a Frutiére megállónál indult, a nemrég említett völgyön át. Első megállónk a Lac d'Estom tó melletti menedékház volt, ahol lehet szállást foglalni, és ételt is szolgálnak fel. A túra csúcs pedig egymástól 100 - 200 m szintre lévő öt tó volt. A utolsó tavat Lac Glacé-nek, azaz befagyott tónak hívják. Ezen kissé hitetlenül jót mosolyogtunk. De amikor a vasérc teréktől csíkozott dombok után, átvágva néhány gleccsere eljutottunk a legfelső, jeges tóhoz, amiben gleccserdarabok úsztak, akkor összenéztünk. Innen jön az ivóvíz...
Lefelé jövet két eltévedt néninek segítettünk lejutni a menedékházig, amiért meghívtak minket egy sörre.
A túra 30 km volt, 11,3 óra alatt, viszonylag egyenletesen elosztott szintekkel.












No comments:
Post a Comment