Thursday, March 13, 2014








Tudom, hogy mar mindenki tudja, hol voltunk (allatkert), de azert leirom, ki is volt a het kedvence: a hangyasz. Omiatta mentunk, es ebren talaltuk. Mirmo azota is csak mosolyogva tudja emliteni az allatkat, es a hajat is ugy engedi meg megcsinalni, ha azt mondom, igy ugy fog kinezni, mint egy hangyasz.
A kecske es baranyetetes is gordulekenyebben ment, mint elozo alkalommal, a jo egy meteres oriasteknostol pedig mindenkinek foldbe gyokerezett a laba. Zeno mar ki tudja mondani, hogy teknos, ele(fant) es tig(ris). 

Vasarnap a mindenkin kijovo ujabb virustamadas miatt a kozeli allatfarmig jutottunk. Szerencsere megerkeztek a kismalacok, akiket a Zenci meg a Mirmo jol meg is etettek.

Hetfon mindenki itthon maradt pihenni, elkisertuk a vendegeinket a Towerig, (a Mirmo a borond tetejen huzatta magat), kiultunk a napra es zenet hallgattunk. Volt meg rajzolas, gyurmazas, es egy kis festes. Es mar nagyon varjuk a hetveget.

A kepeken a gyerekein igyekeztek hajomunkasnak allni, de a vas kerites megakadalyozta oket, igy csak addig jutottak, hogy a keritesen penzzel zeneltek mikozben gyakoroltak a grimaszolast.

No comments: